Ft /csomag | ||||
---|---|---|---|---|
Nettó | Bruttó | |||
Az Ön ára | 14 210 Ft | 18 047 Ft | ||
Szállítási idő: | 2 - 3 hét | |||
Ez a termék sem a mi raktárunkban, sem a beszállítóinknál nincs készleten, így kifejezetten az Ön megrendelésére gyártatjuk le, illetve szerezzük be. Átlagos szállítási ideje 2 - 3 hét (Az átlagos szállítási idő az az időtartam, amennyi alatt a termék az ügyfeleink megrendelésétől, illetve az általuk kifizetett vételár beérkezésétől számítva, hozzánk általában megérkezik) Ha ilyen terméket rendel, az általunk vállalt szállítási határidőt egy e-mailben pontosítjuk. Amennyiben az ebben vállalt szállítási határidő több, mint az itt, a webshopban eredetileg kiközölt 2 - 3 hét, Ön a megrendelését 1 napon belül, egy válasz e-mailben minden további következmény nélkül lemondhatja. |
||||
Figyelem! Az adószámmal rendelkező vállalkozások és közintézmények nagykereskedelmi áron történő vásárlásához regisztráció / bejelentkezés szükséges! |
Termék cikkszám: DRYROD10180
A Dryrod vízszigetelő rúd egy szilikonbázisú anyaggal átitatott termék, mely az alulról nedvesedő falak utólagos vízszigetelésére használatos. Egy - egy csomagban 10 db. 12 mm átmérőjű és 180 mm hosszúságú szigetelő rúd található, melyek egy-két kivételtől eltekintve mindenféle falazathoz (tömör tégla, pórusbeton, blokktégla, vályog fal, vert fal, stb.) alkalmazhatók. A szigetelés a mellékelt termékismertető áttanulmányozását követően, minimális műszaki ismeret birtokában, akár házilag is elvégezhető.
A régebbi építésű házaknál gyakran előforduló jelenség a falak alsó részének vizesedése, mely problémát a tönkrement, vagy hiányzó falszigetelés miatt felszivárgó talajnedvesség okozza. A falak utólagos vízszigetelésére cégünk 2008. óta forgalmazza a Dryzone vízszigetelő pasztát, melynek továbbfejlesztéseként jött létre a Dryzone pasztánál még egyszerűbben alkalmazható Dryrod vízszigetelő rúd.
A Dryrod egy angol kutatók által kifejlesztett, szilárd halmazállapotú, 12 mm átmérőjű és 18 cm hosszúságú speciális műanyagból készült rúd (vagy pálca), mellyel a talajvíztől nedvesedő falak utólagos leszigetelése, és további nedvesedésük megakadályozása akár házilag is tökéletes módon megoldható.
A hagyományos falazóanyagok nagytöbbségéből, azaz a tömör- vagy lyukacsos szerkezetű téglából, a vályogból, a terméskőből, vagy valamilyen egyéb szilikát anyagból (pl.: gázbeton, salakbeton, Ytong, stb.) készülő falazatok közös jellemzője, hogy anyaguk - a kávéba mártott kockacukorhoz hasonlóan, a kapillárisok működési elvének megfelelően - mintegy "felszívja" magába a földben lévő talajvizet.
Az emberek már sok - sok évvel ezelőtt felismerték, hogy sokkal jobb száraz lakókörnyezetben élni, mint nedves, párás, dohos helyiségekben, ezért az épülő házak falait alul szigetelni kezdték. Továbbá arra is rájöttek, hogy a felépített épületek sokkal nagyobb élettartammal bírnak, ha a házak építésekor a falakba alulra - vízszintesen, a téglák közé - valamilyen szigetelő anyag réteget - például kátránypapírt, vagy bitumenes lemezt - építenek be, mert így szárazabban tudják tartani helyiségeiket. Így alakult ki a máig is alkalmazott technológia, a falak vízszigetelése.
E régebben épült házak falszigetelő kátránylemezei azonban mára már megöregedtek, kilyukadtak, tönkrementek, így már a falban felszálló nedvességet sem tudják hatékonyan visszatartani. Olyanok, mintha ott sem lennének.
Az ilyen épületek falait - a használhatóság és az élettartamuk meghosszabbítása érdekében - valamilyen utólagos falszigetelő eljárással ismét szárazzá kell tenni. Erre az építészek több hagyományos, és még több újszerű megoldást fejlesztettek ki.
A falnedvesség megszüntetésének eddig legszélesebb körben alkalmazott módszere - a hagyományos aláfalazáson, vagy falfűrészelésen túl - a víztaszító folyadékok nyomás alatt történő falba injektálása volt. Annak ellenére, hogy ez a módszer hatásos, számos hátránnyal bír. A technológiához komoly szakértelem, illetve értékes és bonyolult felszerelés szükséges, ezért azt csak egy erre szakosodott szakcég tudja szakszerűen elvégezni. E munkálatok időigénye is igen nagy, ezért a falinjektálásos technológia igen költséges. Nem beszélve arról, hogy a falba nyomott sok folyadék miatt, a kezelt falazat kiszáradása lassú, az elvégzett munka minősége pedig nagyban függ az azt kivitelező szakemberek szakértelmétől, odafigyelésétől, precizitásától.
A Dryrod rúd a falban felszálló nedvesség megszüntetésére szolgáló, forradalmian új falszigetelő anyag, mely egy 12 mm átmérőjű, speciális műanyagból készült, erőteljes vízszigetelő anyaggal átitatott barázdált pálca. Fóliacsomagolásban kerül forgalomba, a pálcák hossza 18 cm, egy fólia tasakban 10 db Dryrod rúd található. Ezeket a rudakat kell bejuttatni az előre kifúrt, portalanított lyukakba.
A furatok elkészítése, illetve a szigetelő rudak azokba történő bevitele különösebb szakértelmet nem igénylő, akár házilagosan is kivitelezhető feladat. A szigetelő rudak bejuttatását követően a Dryrod-ba impregnált szigetelő folyadék a nyirkos falban felszívódva víztaszítóvá teszi a kapillárisok falát, megakadályozván a víz további felszívódását. A Dryrod-dal kezelt falazat a kezelt rész felett gyorsan kiszárad, és a nedves falakból adódó problémák egycsapásra megszűnnek.
Gyakorlatilag minden olyan falazóanyag esetén kitűnően alkalmazható, amely építőanyagokat habarcsba (malterba), vagy akár sárba (vályogfalazatok) raktak, és a kötőanyagok szerkezetén belül kapillárisok találhatók.
Ilyenek például a tömör, vagy lyukacsos téglából készült falazatok, a vályog- és vertfalak, illetve az összes szilikát anyagból (gázbeton, salakbeton, Ytong, stb.) készült fal is (a furattávolságnak vályog- és vertfalakban, gázbeton, salakbeton és Ytong falakban maximum 8 cm-nek kell lennie).
A habarcsba (malterba) rakott tégla falazatokba, a kiválasztott fugasorba 12 cm-enként kell egy-egy 12 mm átmérőjű furatot fúrni, a falra merőlegesen, vízszintes irányban úgy, hogy a furatok a fal vastagságánál 1 - 1,5 cm-rel rövidebbek legyenek.
A furatok elkészítése után azokat ki kell tisztítani, hogy ne maradjon a járatban fuga- vagy téglapor. Erre a célra a legalkalmasabb a lenti képen is látható, hosszában U-alakú célszerszám, de egy darab műanyag cső, és egy kerékpár- vagy gépkocsi pumpával is kifújhatjuk a fúrás során keletkezett port a lyukakból.
Ezután a kitisztított lyukakba beletoljuk a Dryrod rudakat. Fontos, hogy a Dryrod-dal minden esetben védőkesztyű használatával kerülhetünk csak kapcsolatba, ez már a legelső rudakat tartalmazó fólia zacskó kibontásától érvényes, egészen a munkálatok befejezéséig!
Ha azonban a fal anyaga Ytong, gázbeton, vályog, vagy valamilyen más hasonló - homogén anyagszerkezetű - anyag, akkor a furatokat sűrűbben, 7 - 9 centiméterenként kell a falba fúrni. Ez tehát azt jelenti, hogy az utóbbi anyagú falazatok vízszigetelésére 35 - 40 százalékkal több Dryrod rúdra lesz szükség, mint a téglából készült falakhoz.
A Dryrod-dal történő utólagos falszigetelést a következőképpen kell elvégezni:
A munkát a szigetelendő fal vakolatának leverésével kell kezdeni.
A vakolatot a fal mindkét oldalán, a felvizesedés fölött 20 cm magasságig le kell verni. Fontos, hogy ha a szigetelendő nedves fal salétromos is, akkor a vakolat leverésekor a téglaközöket (fugákat) érdemes lehetőség szerint még külön is kikaparni (ennek a későbbiekben még jelentősége lesz).
Ezt követően ki kell jelölni az elkészítendő furatok magasságát, illetve azt a fugasort, amelyikbe majd a szigetelő rudak kerülnek.
Ennek - a technológiai leírás szerint - minimum 15 centiméterrel a külső talajszint fölött kell lennie. Ez téglából készült falaknál a talajból kilátszó harmadik fugasor, de ha a falazat anyaga nem tégla, hanem valamilyen homogén szerkezetű anyag (például vályog), akkor a furatsor magasságát és vonalát egyszerűen a talajszint fölé 15 cm-rel, vízszintes vonalban kell meghatározni. Amennyiben a benti padlószint magassága ennél (a kinti talajszint + 15 cm magasságnál) magasabban van, akkor a helyes furatmagasságot a benti padlószint alatti első fugasor jelenti.
A furatok magasságát és vonalát ismerve ki kell jelölni a furatok pontos helyét.
Ez téglafalaknál 12 cm-es, egyéb falaknál 8 - 9 cm-es furattávolságokat jelent, krétával vagy grafitceruzával kijelölve.
12 mm átmérőjű fúróval el kell készíteni a szükséges mélységű furatokat.
A kívánt furatmélységet érdemes vagy a fúrószáron bejelölni, vagy a fúrógépen a furatmélységet szabályzó ütközőt pontosan beállítani. A fúrás közben tartsunk többször szünetet azért, hogy elkerüljük a gép túlmelegedését, illetve pár cm előrehaladást követően a fúrószárat húzzuk vissza, és járassuk meg ki-be a furatban! Ellenkező esetben bekövetkezhet a fúrószár falba szorulása. Egy-egy furat akkor van kész, ha a megfelelő mélységű, illetve, ha megfelelően tiszta is. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a szigetelő rúd betolását ne gátolja meg a lyukban maradt habarcs- vagy téglapor.
Az előkészített lyukakba be kell tolni a Dryrod ruda(ka)t.
A kibontott Dryrod-os fóliából a rudakat egyenként elővesszük (védőkesztyűvel!), majd ütközésig betoljuk az előkészített furatba. Amennyiben a szigetelendő falazat szélesebb, mint a rúd hossza (18 cm), úgy a következő rudat is ugyanabba a furatba toljuk, egészen addig, amíg a több rúd meg nem tölti a furatot. Ha megtelt a furat, de még a betolás felőli oldalon kilóg valamennyi az utoljára betolt rúdból, akkor az utolsó bedugott rudat visszahúzzuk nagyjából 0,5 cm-rel, és ott egy éles késsel a rúdra merőlegesen elvágjuk, majd ujjal betoljuk ütközésig. Ezáltal az utolsónak betolt rúd vége fél cm-rel lesz beljebb, mint a fal síkja.
Zárjuk le a furatok nyílását.
A Dryrod rudak behelyezését követően a furatok nyílását cementes homokból készült javítóanyaggal le kell zárni.
A Dryrod-dal kezelt nedves falat a lehetőségekhez képest száradni kell hagyni.
Ne feledjük, hogy a Dryrod-dal szigetelt falak esetében csak azt akadályoztuk meg, hogy a fal alulról ne kapjon több nedvességet, ahhoz azonban még igen sok időre van szükség, hogy teljes keresztmetszetében valóban kiszáradjon. A falszigetelés gyakorlatilag egész évben elvégezhető munka, azonban a száradás szempontjából a tavasz azért előnyösebb, mert a leszigetelt falazat a nyár folyamán a melegben és napsütésben könnyebben kiszárad, ősszel pedig jöhet az újravakolása. Azért mondjuk, hogy a száradásra "a lehetőségekhez képest" kell időt hagyni, mert a falazatot, ha szükséges, azonnal is le lehet vakolni, ilyenkor azonban számolni kell azzal, hogy a száradása lassabb ideig tart majd.
A vakolást megelőzően - főleg a salétromos falaknál - érdemes a vakolandó falfelületre valamilyen sólekötő anyagot felvinni, mely megakadályozza, hogy a fal pólusaiban összegyűlt sók a fal felületén kiütközzenek. Ezt követi a vakolás, melyet valamilyen pórusos, lélegző vakolattal kell elvégezni, szigorúan betartva a használati utasításában leírtakat.
Ez három dologtól függ:
A Dryrod technológiai leírása (lásd legalul) többek közt tartalmaz két táblázatot, melyek közül az első meghatározza, hogy a különböző vastagságú téglafalak esetében milyen hosszú furatokat kell készítenünk, s abba milyen hosszúsággal kell a Dryrod rudakkal számolnunk:
A második méretezési táblázat azt mutatja meg, hogy különböző falvastagságok esetében 10 méter hosszúságú fal szigeteléséhez hány db Dryrod rúd szükséges. Ha tehát tudjuk, hogy milyen vastag a leszigetelendő falunk, és a szigetelést milyen hosszban kell elvégeznünk, akkor azt, hogy hány darab Dryrod rúdra van szükségünk a munka elvégzéséhez, egy egyszerű szorzással kiszámolhatjuk.